Sokáig nem is beszéltem , nem isa gondoltam semmire. Csak a nagy csönd . Néhány nap múlva kiengedtek a órházból. Apa haza vitt autóval. Eddig még soha nem furokázott autóval. Amikor haza értünk fel mentem a szobámba és az ágyba huppantam és csak a falat néztem amiben egy hatalmas lyuk tengett. Egyszer csak az ajtó nyigorgását halottam. Nyöngéden elfordítottam a fejem és arra az illetőre tekintettem aki kinyitotta az ajtót. Anya volt az.
-Kis lányom miért tetted ezt magaddal? -kérdezte miközben a kezét végig simította az arcomon található sebeket.
Én nem tudtam még mindig felelni. Mintha minden erőm elszállt volna Sohaországba. Miután egy szó sem távozott a számból anya elment. Sokáig nem történt semmi. Egyszer csak ismént azt hallottam ,hogy valaki hozzám közeledik. Szememet behunytam ,mert már annyira sem volt erőm hogy a szememet nyitva tartsam.  
-Ne aggódj , majd én meg védelek.-és egy puszit nyomott az arcomra . Már megint ez a furcsa hang , ami engem az ágyra nyomott mikor elkapott aza a furcsa roham. Ismerős , de még mindig nem tudom ki az! Végül el ment. 
Néhány nap múlva kész volt ,hogy elmenjek suliba. Mikor megérkeztem mindenki óriási szemekkel nézett rám . Egy idegenre, gyilkosra, stb...  Találkoztam Davidel. Nem tudtam rá haragudni. Amikor rá néztem ismét elolvadtam mint egy fagylalt nyáron. Egyre jobban közeledett hozzám,míg olyan közel nem ért ,hogy majdnem megcsókolt.  Gyengédden a fülemhez hajolt és azt súgta:
-Én vigyázok rád!
Majd ismét a számhoz hajolt . Csak néhány miliméter volt már tőlem. Kezét  a nyakamra tette és közben hüvejkújjával simogatta az álkapcsom egy részt . Azt hittem ,hogy megcsókol de ekkor...